Egy falusi pap felesége – egy szegények lakta egyházközségben – új ruhával tér haza a városból. Amikor a pap meglátja az árcédulát – 350 lejt –, dühbe gurul:
– Hát az ég szerelmére, Elefteria… Én minden egyes fillért összekuporgatok, hogy valahogy kijöjjünk – hogy legyen mit enni, és a ház is működjön –, te meg…?!
– Édes uram, nem tehettem róla; a kísértés túl nagy volt. Egy démon suttogta folyton a fülembe: „Olyan jól áll neked! Olyan jól áll neked!”
– És miért nem mondtad azt, amire tanítottalak: „Távozz tőlem, Sátán! … Távozz tőlem, Sátán!”
– Mondtam! … Mondtam! … De ő csak hajtogatta tovább: „Még messziről nézve is jól áll neked!”
Ez csak egy vicc – fogd fel annak! Olvasd el ezt is:
Bulă rajtakapja a húgát, amint egy fiúval – a barátjával – csókolózik.
A fiú száz lejt nyújt Bulă-nak.
A fiú: – Most nem láttál semmit, érted?
Bulă (visszaadva ötven lejt):
– Rendben!
A fiú (zavartan):
– Miért adtál vissza a pénzből?
A többi a következő oldalon található
