5. Hirtelen fellépő, rendkívül erős fejfájás, amelynek nincs nyilvánvaló oka – az érintettek gyakran úgy írják le, mint „életük legrosszabb fejfájását”.
6. Az arc aszimmetriája (az arc egyik oldalának „lekonyulása”) vagy zsibbadás az arc egyik felén.
7. Gyengeség vagy zsibbadás a karban – képtelenség a kar felemelésére vagy egy adott szinten történő megtartására.
8. Elmosódott, érthetetlen vagy nehezen kivehető beszéd; esetenként nehézségek adódhatnak egyszerű mondatok megismétlésével is.
9. Erős szédülés, forgó jellegű szédülés (vertigo), vagy „lebegés” érzése.
10. Eszméletvesztés vagy görcsrohamok – bizonyos esetekben ezek is megelőzhetik a stroke-ot. A F.A.S.T. rövidítés segít a jelek gyors felismerésében: arc „lekonyulása” (Face), kar gyengesége (Arm), beszédzavarok (Speech), valamint emlékeztet arra, hogy mikor kell azonnal mentőt hívni (Time). A „B.E. FAST” változat az egyensúlyzavart (Balance) és a látászavarokat (Eyes) is magában foglalja.
Hogyan állapítják meg az orvosok a diagnózist?
Az első lépés a klinikai vizsgálat, amely magában foglalja az idegrendszer felmérését, a vérnyomásmérést és a szív meghallgatását. Az orvos gyorsan ellenőrzi, mutatkoznak-e úgynevezett fokális (helyi) neurológiai tünetek, és eldönti, szükséges-e azonnali további kivizsgálás. Ezt követik a képalkotó vizsgálatok – például a komputertomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) –, amelyek segítenek meghatározni a stroke típusát és az elváltozás helyét, valamint kizárni egyéb lehetséges okokat (például daganatot vagy gyógyszerek okozta nemkívánatos reakciókat).
A kivizsgálást vérvizsgálatok egészítik ki, amelyek feltárhatnak olyan tényezőket – például magas koleszterinszintet vagy emelkedett vércukorszintet –, amelyek hozzájárulhatnak az érrendszeri események kialakulásához.
Bizonyos esetekben az agyi angiográfia (érfestéses vizsgálat) nyújt részletes információkat az erek elzáródásáról vagy szűkületéről, jelezve, hogy fennáll-e olyan akadály, amely speciális kezelést igényel. A stroke kockázatával összefüggő legfontosabb tényezők közé tartozik a magas vérnyomás (amely gyakran okoz károsodást az agyi erekben), a szívbetegség (amely az eseményt követő felépülést is befolyásolja), a dohányzás (amely elősegíti a vérrögök képződését), valamint a fizikai aktivitás hiánya. A valós életben gyakran ilyen helyzetekkel találkozunk: egy családtag észreveszi, hogy az érintett arca féloldalasan lekonyul, vagy beszéde elmosódottá válik; az érintett hirtelen fejfájásra vagy szédülésre panaszkodik. E jelek gyors felismerése azonnali segélyhíváshoz, majd a fent említett kivizsgálások megkezdéséhez vezet.
A többi a következő oldalon található
