Amikor ez a mechanizmus alvás közben lelassul, az kellemetlen lehelethez, irritációhoz, nyelési nehézségekhez és a fogszuvasodás fokozott kockázatához vezethet.
Ez a jelenség gyakori, de egyértelmű magyarázatok és gyakorlati megoldások léteznek rá. Az alábbiakban áttekintjük a főbb okokat, valamint azokat a lépéseket, amelyekkel éjszaka is biztosítható a szájüreg komfortérzete. A tájékoztató általános jellegű, és nem helyettesíti a szakorvosi konzultációt.
Miért alakul ki éjszakai szájszárazság?
1) Szájon át történő légzés alvás közben. Ha nyitott szájjal alszik, a levegő közvetlenül a nyálkahártyák felett áramlik, ami azok kiszáradását okozza. Ez gyakran előfordul orrdugulás, allergia, orrsövényferdülés vagy horkolásra való hajlam esetén. 2) Kiszáradás (dehidratáció). A napközbeni elégtelen folyadékbevitel éjszaka kevesebb nyáltermelést eredményez. Az alkoholfogyasztás vagy a koffeinbevitel lefekvés előtt tovább súlyosbítja a szárazságérzetet.
3) Gyógyszerek mellékhatásai. Bizonyos készítmények – például antihisztaminok, egyes vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, vízhajtók és különféle allergiaellenes szerek – csökkenthetik a nyáltermelést.
4) Horkolás és alvási apnoé. A fokozott légáramlás és a szájon át történő légzés – amelyek gyakoriak a horkolóknál vagy az alvási apnoéban szenvedőknél – tovább szárítják a szájnyálkahártyát.
5) Száraz levegő a hálószobában. Télen, illetve a túlfűtött helyiségekben az alacsony páratartalom miatt a szájüregben és az orrban lévő nedvesség gyorsabban elpárolog, ami ébredéskor felerősíti a „száraz száj” érzését.
6) Egészségügyi problémák. A cukorbetegség, bizonyos autoimmun betegségek és a nyálmirigy-rendellenességek csökkenthetik a nyáltermelést. Szintén hozzájárulhatnak a lázas állapotok, a fertőzések és a hormonális egyensúlyzavarok.
7) Dohányzás (beleértve az e-cigarettázást is). A nikotin irritálja és kiszárítja a nyálkahártyát, a forró anyagok belélegzése pedig rontja a nyál minőségét. Ez a hatás az esti órákban még kifejezettebb.
A többi a következő oldalon található
