A román falvakban a nők szigorúan betartották az e naphoz fűződő hagyományokat. Fűzfaágakat vittek a templomba, megszenteltették azokat, majd otthonukban vagy pénztárcájukban őrizték őket az isteni oltalom jelképeként. Úgy tartották, hogy minden, amit virágvasárnap (románul: *Florii*) megszentelnek, különleges erőt nyer, amely egész évben kitart.
Ezen a napon egészségért, jólétért és a lélek megtisztulásáért is imádkoztak – ez a nyugalom, a megbocsátás és a megújulás ideje. Az idősebb asszonyok szerint virágvasárnap a „szerencse bebiztosításának” napja, és erre a legalkalmasabb hely a pénztárca – amely a jólétet és az életutunkat jelképezi.
Olvassa el ezt is: Ne mosson ruhát ezen a hőfokon! Hiba, amelyet sokan elkövetnek a mosógép használatakor.
A megszentelt fűzfaág – az oltalom és az egészség jelképe
A legismertebb szokás, hogy a templomban megszentelt fűzfaág egy darabkáját vagy levelét a pénztárcában tartják. A fűzfa az újjászületés és a szelídség jelképe; a néphit szerint „élet lakozik benne”.
Az ágat még az ünnep előtt gondosan kiválasztják – ideális esetben egy fiatal, rügyező példányt. Miután megszentelték, letörnek belőle egy kis darabot, és diszkréten a pénztárcába teszik. Nem szabad másoknak mutogatni vagy gyakran kézbe venni, mivel szent talizmánnak tekintik.
A hagyomány úgy tartja, hogy aki megszentelt fűzfaágat hord magánál, azt elkerüli a betegség és a veszély, cserébe pedig jólétben részesül. Moldva régió egyes részein úgy vélik, hogy a fűzfa „távol tartja a balszerencsét”, és „gondoskodik arról, hogy mindig legyen kenyér a házban”, a stabilitást és a bőséget jelképezve. Az ezüstérme – a pénz és a jólét bevonzása
Egy másik fontos kellék az ezüstérme, amelyet a tisztaság és a tisztességesen szerzett jövedelem jelképének tartanak. Fontos, hogy megőrizzük, és soha ne költsük el vásárlásra.
A többi a következő oldalon található
