Megálltál már valaha, és megkérdezted magadtól: „Mire fordítom az energiámat, az időmet és a figyelmemet? Ezek közül melyek azok a dolgok, amelyek valóban az enyémek, és melyeket kényszerítettek rám az évek során?”
Amikor az ember elmúlt 60, az ilyen elmélkedések már nem puszta kíváncsisággá, hanem a belső én kiáltásává válnak. Ebben a korban az élet már nem simogatja a fejünket. Megmutatja, hogy sok minden, amihez ragaszkodtunk, már rég elvesztette a jelentését.
Ideje megszabadulni a feleslegtől, búcsút inteni annak, ami már nem okoz örömet, és odafigyelni önmagunkra. Az alábbiakban tíz dolgot sorolunk fel, amit el kell engednünk, hogy helyet adjunk a békének, a bölcsességnek és a hiteles életnek.Tartalom
Mások elvárásaiért élni.
A tökéletesség keresése.
Felhalmozás.
Neheztelés.
Az ítélettől való félelem.
Mérgező kapcsolatok.
Az a vágy, hogy mindenkinek a kedvére tegyen.
Önmagunk elhanyagolása.
Összehasonlítás másokkal.
Félelem a segítségkéréstől.
Eredmény.
Mások elvárásaiért élni.
Keményen dolgoztál, csillogóvá takarítottad a házat, vendégeket fogadtál, és örömet szereztél a családodnak és a szomszédaidnak. De ki fog erre emlékezni egy év múlva? Tölthetted volna azt az időt magaddal: olvashattál volna egy könyvet, termeszthettél volna egy virágot, hallgathattál volna zenét. Itt az ideje, hogy meghozd a saját döntéseidet.
A tökéletesség keresése.
Igyekeztem tökéletes lenni: a családodban, a mindennapi életedben, a megjelenésedben. De a természet nem tökéletes – és ez a szépsége. Ne félj a tökéletlenségtől. Ez a történeted része. Hadd éljen az otthonod, ne csak a látványosság kedvéért. Hadd legyenek láthatóak a ráncok – ez a tapasztalataid térképe.Felhalmozás.
A falak nyögnek a régi könyvek, evőeszközök és évek óta nem használt ruhák súlya alatt. Mi értelme? Tartsd meg, ami örömet okoz. Ajándékozd el, oszd szét, és a többit engedd el. A szabadság az üres térben rejlik.
A többi a következő oldalon található
