Soha nem késő.
A szakember által kiemelt fontos szempont, hogy a testmozgás előnyei akkor is nyilvánvalóak, ha a fizikai aktivitást idős korban kezdik el. Azok az emberek, akik 60 éves koruk körül aktív életmódot folytatnak, jelentősen csökkenthetik a demencia kockázatát.
Továbbá a kiegyensúlyozott, fehérjékben gazdag étrend támogatja az izomtömeget, és közvetve hozzájárul a kognitív funkciók védelméhez.
Egészséges agy rendszeres testmozgással.
A demencia megelőzése nem korlátozódik a mentális gyakorlatokra, mint például a Sudoku vagy a keresztrejtvények. A rendszeres testmozgás kulcsszerepet játszik az agy egészségének megőrzésében. A mozgás támogatja a kognitív funkciókat, megelőzi az eséseket, és segít megőrizni az önállóságot
időskorban.
A szakértők következtetése egyszerű: egy éles és aktív agyhoz még 80 évesen is minden a mobilitással kezdődik. Az edzett lábak erősebb agyat jelenthetnek.
Nem, a demencia nem „a lábaknál kezdődik”.
Az az állítás, hogy a demencia a lábakban kezdődik, túlzott leegyszerűsítés, és félrevezető lehet.
A demencia az agyat érinti. A mozgáskorlátozottság, a lassabb járás, az egyensúlyzavar vagy az izomgyengeség azonban néha előfordulhat a kognitív hanyatlás előtt vagy azzal egyidejűleg.
A járás nem csak a lábak mozgatásáról szól. A biztonságos járás érdekében az agy koordinálja a figyelmet, a tájékozódást, az egyensúlyt, a látást, a reflexeket és az izomszabályozást.
Ezért a
járás bármilyen tartós változását meg kell beszélni orvosával, különösen akkor, ha fokozott feledékenységgel, zavartsággal, ismételt esésekkel vagy a szokásos napi tevékenységek elvégzésének nehézségeivel jár.
Mit mutattak ki a kutatások a járásról és az agyról:
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a járási sebesség és a kognitív funkciók egyidejű csökkenése összefüggésben áll az agyi változásokkal, beleértve az agytérfogat csökkenését és az agyban található kis erek károsodását. Fontos azonban megérteni, hogy ez egy összefüggés, nem pedig bizonyíték arra, hogy a lassú járás demenciát okoz.
Egy személy lassabban járhat különféle okok miatt: térd- vagy csípőfájdalom, ízületi gyulladás, látásproblémák, neuropátia, Parkinson-kór, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, vérszegénység, szívbetegség,
stroke vagy az eséstől való félelem.
De egy dolog biztos: a rendszeres testmozgás jótékony hatással van mind a testre, mind a szellemi egészségre.
Miért jó a testmozgás az agynak?
A rendszeres testmozgás elősegíti a vérkeringést, a szív és az erek egészségét, az alvást, a hangulatot, az egyensúlyt és a függetlenséget.
Segít kontrollálni azokat a tényezőket is, amelyek növelik a kognitív hanyatlás kockázatát, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly és az ülő életmód.
Az erőnléti edzés fontos idős korban, mert segít fenntartani az izomtömeget és csökkenti az esések kockázatát. Az egészséges izmok nem „gyógyítják” a demenciát, de elősegítik
a mobilitást, a függetlenséget és az életminőséget.
Mennyi testmozgás ajánlott
A legtöbb felnőtt számára, beleértve az idősebb felnőtteket is, akik biztonságosan mozoghatnak, az általános cél legalább a következő:
Heti 150 perc mérsékelt testmozgás.
Ez körülbelül 30 percnyi gyors gyaloglást jelenthet, heti öt napon. Nem kell egyszerre mindent megtenni. A testmozgás rövidebb alkalmakra is bontható, például napi három 10 perces sétára.
Azok számára, akik sokáig ülő életmódot folytattak, a legfontosabb, hogy fokozatosan kezdjenek. Egyszerű szokások az erős lábakért és az aktív elméért:
Sétálj minden nap, a fizikai állapotodnak megfelelő tempóban.
Rendszeresen álljon fel a székéből, és kerülje a hosszan tartó ülést.
A többi a következő oldalon található
