A húgysav a nukleinsavak alkotóelemeit képező purinok lebomlásának végterméke. Képződése után bekerül a véráramba, ahonnan a vesék kiszűrik és a vizelettel kiválasztják; ez biztosítja, hogy a vérben keringő húgysav szintje a normál tartományon belül maradjon. Problémák akkor jelentkeznek, ha felborul az egyensúly a termelődés és a kiválasztás között.
Mi a húgysav, és hogyan távozik a szervezetből?
Normál élettani körülmények között a szervezet lebontja a saját sejtjeiből, valamint a táplálékból származó purinokat. E folyamat során húgysav keletkezik, amely bekerül a véráramba (ezt nevezzük húgysavszintnek, orvosi nyelven urikémiának), majd a vesék kiszűrik azt. Ha a szűrés hatékonysága csökken, vagy a termelődés fokozódik, úgynevezett hiperurikémia – a vérben mért kórosan magas húgysavszint – alakul ki.
A feleslegben lévő húgysav nátrium-urát kristályokká alakulhat. Ezek a mikrokristályok lerakódhatnak az ízületekben, és köszvényt – egyfajta ízületi gyulladást – válthatnak ki. A köszvény hirtelen fellépő fájdalommal, bőrpírral és gyulladással jár, leggyakrabban a nagylábujj ízületét érinti. Emellett a vesék megnövekedett terhelése elősegítheti húgyúti kövek (vesekövek) kialakulását. A húgysavtermelés akkor is megemelkedhet, ha fokozott a sejtek pusztulása – például bizonyos daganatos betegségek esetén vagy onkológiai kezelések során –, ami nagy mennyiségű purin felszabadulásához, és ezáltal a húgysavszint emelkedéséhez vezet.
A többi a következő oldalon található
