A kutatók kezdetben környezeti szennyezésre vagy vírusfertőzésre gyanakodtak. Felmerült például, hogy a 2011-es Irene trópusi vihar után a vízgyűjtő területről nagyobb mennyiségű szennyeződés mosódhatott a tóba. A vizsgálatok során emelkedett arzén- és más fémszinteket is találtak egyes elváltozásokban, de ezek önmagukban nem magyarázták meg, miért mutatnak a különböző halak daganatai ennyire hasonló genetikai mintázatot.Rákszűrés foglalás
A döntő bizonyítékot a teljesgenom-vizsgálatok hozták meg. A daganatból és az ugyanazon hal egészséges szöveteiből vett mintákat összehasonlítva kiderült, hogy a tumorokban több százezer olyan közös genetikai eltérés található, amely a gazdaállatok egészséges sejtjeibőlhiányzik.
Ez csak úgy volt ésszerűen magyarázható, hogy a különböző halakban lévő daganatsejtek ugyanattól az eredeti tumortól származnak. A rák tehát valamikor egyetlen állatban alakulhatott ki, majd sejtjei átkerültek más egyedekbe, ahol tovább éltek és osztódtak.Rákszűrés foglalás
Nem kórokozó, hanem maga a ráksejt terjed
A fertőző daganat kifejezés könnyen összetéveszthető azokkal a rákbetegségekkel, amelyek kialakulásában vírusok vagy baktériumok játszanak szerepet. A kettő között azonban alapvető különbség van.
Egy HPV-fertőzés esetén például maga a vírus terjed emberről emberre. A tartósan fennálló, magas kockázatú HPV-fertőzés évekkel később bizonyos sejtek rosszindulatú átalakulását idézheti elő.Ilyenkor azonban nem a már kialakult méhnyakrák vagy más daganat kerül át egyik emberből a másikba, hanem a rákkockázatot növelő vírus terjed.
A törpeharcsáknál felfedezett jelenség egészen más. Itt maga az élő daganatsejt jut át az egyik állat szervezetéből a másikéba. Az új gazdatestben nem saját rák alakul ki, hanem az idegen eredetű sejtvonal folytatja életét.Rákszűrés foglalás
Ezek a sejtek emiatt részben úgy viselkednek, mint egy soksejtű parazita. Elhagyják eredeti gazdájukat, túlélnek a testen kívül, bejutnak egy másik állatba, majd ott kijátsszák az immunrendszert és új daganatot hoznak létre. A VermontiEgyetem kutatói ezért úgy fogalmaztak, hogy ezek a sejtek inkább hasonlítanak parazitákra, mint hagyományos tumorokra.
Ez az első ismert fertőző rák édesvízi halbanRákszűrés foglalás
A barna törpeharcsák daganata az első dokumentált, természetes úton terjedő rák egy halfajban, és egyben az első ilyen eset édesvízi ökoszisztémában.
A természetben eddig csak néhány állatcsoportnál igazoltak hasonló jelenséget. Ismertek fertőző daganatvonalak kutyáknál, tasmán ördögöknél, valamint több kéthéjú puhatestűnél, köztük kagylóknál és osztrigáknál.
A kutyáknál egy több ezer éves, nemi úton terjedő daganatsejt-vonal maradt fenn. A sejtek leggyakrabban párzáskor, ritkábban a daganatos terület nyalogatásával vagy harapássalkerülhetnek át egyik állatról a másikra.Kisállat kellékek
A tasmán ördögöknél az arcon kialakuló daganatsejtek főként harapások útján terjednek. Ezek az állatok táplálkozás, párzás és területvédő viselkedés közben gyakran harapják meg egymás fejét, így a sérülések közvetlen belépési kaput biztosítanak az idegen tumorsejteknek.
A kagylóknál a leukémiához hasonló daganatsejtek a tengervízbe kerülhetnek, majd a vizet megszűrő másik állat testébe jutva tovább szaporodhatnak.Vízellátás infó
A törpeharcsa ezekhez a különleges példákhoz csatlakozott, de a kutatók még nem ismerik pontosan a terjedés útját.
Egyelőre rejtély, hogyan adják át egymásnak a daganatot
A barna törpeharcsák fenéklakó
A többi a következő oldalon található
