A trombózis vérrög kialakulását jelenti egy érben – legyen szó vénáról vagy artériáról –, ami lassítja vagy elzárja a vérkeringést. A leggyakoribb formája a mélyvénás trombózis (MVT) – amely jellemzően az alsó végtagokban jelentkezik –, valamint annak súlyos szövődménye, a tüdőembólia. Vérrögök az artériákban is keletkezhetnek, ami olyan súlyos következményekhez vezethet, mint a stroke vagy a szívinfarktus. A tünetek, a kockázati tényezők és a megelőzési lehetőségek ismerete lehetővé teszi a gyors beavatkozást.
Mi a trombózis, és hogyan ismerhető fel?
Mélyvénás trombózis esetén a vérrög egy mélyen fekvő vénában – leggyakrabban a lábszárban vagy a combban – alakul ki. Jellemző tünetei közé tartozik a lábszár vagy a boka duzzanata; a járáskor vagy érintésre fokozódó fájdalom; bőrpír vagy elszíneződés; valamint az érintett terület meleg tapintata. A bőr fényessé válhat, a felszíni vénák pedig láthatóbbá válhatnak. Nem minden esetben jelentkeznek egyértelmű, drámai tünetek; előfordulhat, hogy a panaszok enyhék vagy időnként visszatérők. Ha a vérrög egy darabja leszakad és a tüdőbe jut, tüdőembólia léphet fel, amelynek jelei lehetnek: hirtelen fellépő nehézlégzés, mély belégzésre erősödő mellkasi fájdalom, köhögés (esetenként véres köpettel), szédülés vagy szapora szívverés. Az artériás trombózis a test egyik oldalán jelentkező hirtelen gyengeséget, beszédzavart, vagy egy végtagban érzett heves fájdalmat okozhat, miközben az érintett végtag hideggé és sápadttá válik.
A fenti figyelmeztető jelek hirtelen megjelenése azonnali orvosi ellátást igényel. Ne várja meg, amíg a panaszok maguktól megszűnnek! A diagnózis felállítása klinikai vizsgálaton és egyéb diagnosztikai eljárásokon alapul: ilyenek a laboratóriumi vizsgálatok (beleértve a véralvadási teszteket), a végtagi vénák Doppler-ultrahangos vizsgálata, valamint – tüdőembólia gyanúja esetén – az orvos által javasolt speciális képalkotó vizsgálatok. A kezelés célja a vérrög továbbterjedésének megakadályozása és az újbóli kialakulás megelőzése; ez véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazását jelenti a szakorvos által meghatározott ideig, bizonyos esetekben pedig trombolízisre (vérrögoldásra) vagy egyéb intervenciós beavatkozásokra is sor kerülhet. Kockázati tényezők és azok ellensúlyozása
A trombózis kockázata számos helyzetben megnő: hosszan tartó mozdulatlanság (kórházi ápolás, gipsz vagy hosszú távú utazás miatt), közelmúltbeli műtét vagy sérülés, terhesség és a gyermekágyas időszak, fogamzásgátlók vagy hormonpótló kezelés alkalmazása, daganatos megbetegedések, örökletes véralvadási zavarok, előrehaladott életkor, dohányzás, elhízás, valamint a személyes vagy családi kórtörténetben előforduló trombózis.
A többi a következő oldalon található
